Mi képezi a víz árát?

Az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás ára még mindig nem a piac törvényei szerint alakul. A víz még mindig nem árucikk, melyet előre ki kell fizetni, hanem a számlát csak utólag rendezzük!

Először: a víz eredete: A víz természetes eredetű, az Alpok és a Kárpátok sziklatömbjeinek eróziója folytán keletkezik. Az esőkből vagy a hegyi forrásokból származó, egy cseppnyi nyers víz a 180 méternyi mélységben található vízhordozó réteg szintjéig 4-től 6 ezer évig utazik.

Másodszor: a nyers víz ivóvízzé alakítása: Ahhoz, hogy vizet nyerjünk, kutakat kell fúrnunk és felszerelnünk, Szabadka környékén úgy mint Vajdaság és a szomszédos Magyarország és Horvátország nagy területén is, átlagban 180 méteres mélységben, ugyanis a vizet egy közös, föld alatti „tartályból” nyerjük. Ez a nyers víz tartalmaz bizonyos természetes eredetű káros összetevőket, mint a vas, az arzén és az ammónia, melyek mennyisége eltér az Európai Unió, az Egészségügyi Világszervezet, illetve a hazai jogszabályok szabványaitól. Ezért a nyers vizet egy külön technológiai eljárással ivóvízzé kell alakítani. A minőségellenőrzést egy különlegesen felszerelt belső laboratórium, illetve a Köztársasági Egészségügyi Intézet laboratóriuma végzik el.

Harmadszor: az ivóvízelosztás: A vérkeringés működési elvéhez hasonlóan működik a több mint 30.000 különböző kategóriába besorolt, szabadkai fogyasztó vízellátása. A fogyasztói csoportok: lakossági fogyasztók, lakóközösségek (lakóépületek), ipar, kis és közepes vállalkozások, kisiparosok, és intézmények (iskolák, óvodák, kórházak, stb.) A fogyasztók fogyasztását vízmérőkkel mérjük, melyeket havonta illetve időszakosan olvasunk le. A vízmérők működésének ellenőrzését egy különlegesen felszerelt belső laboratórium, és a Köztársasági Mértékügyi Intézet laboratóriuma végzi el.

Negyedszer: a szennyvízelvezetés: Ugyanúgy a vérkeringés elvén történik a szennyvizek elvezetése is, gyűjtővezetékek és utcai csatornák révén, a városi szennyvíztisztító telepig. Ezek a szennyvizek kommunális eredetűek vagy csapadékvizek, de vannak ipari szennyvizek is, melyeket elsődlegesen nem tisztítottak meg, ezért ezek szennyezettségének fokát folyamatosan mérni kell. E szennyvizek minőségét a különlegesen felszerelt belső laboratórium és a közterületi és környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzi.

Ötödször: a szennyvíztisztítás: A városi szennyvíztisztító telepen különleges technológiák alkalmazásával a szennyvizeket mechanikus úton, biológiailag, és a közeljövőben (2008-ben) vegyi úton is kezelik, majd e kezelést követően a Palicsi-tóba eresztik, amely természetes befogadó közeget képez. Mivel e befogadó közeg ökológiai egyensúlya a természetes környezet szempontjából rendkívül fontos, annál is inkább mivel a tó és Palics település, Szabadka, Vajdaság és Szerbia közismert idegenforgalmi célállomása és gyógyfürdője. Mielőtt a Palicsi-tóba kerülnének, a szennyvizek minőségét a különlegesen felszerelt laboratórium és a közterületi és környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzi.

Hatodszor: a rendszer szervezése és működése: A fogyasztók nagy része az ivóvízre úgy tekint, mint valamiféle „égi ajándékra”, vagy mint olyan valamire, amiről természetes, hogy meghatározott nyomás alatt, bizonyos mennyiségben és minőségben folyik, ha megnyitjuk a csapot. Az 1 – 5-ig leírt technológiai folyamatban kb. 240 alkalmazott vesz részt, akik különböző részlegekbe, szervezeti egységekbe szerveződnek, 28 szakember, 5 szolgálat a beavatkozásokhoz és a fogyasztókkal folytatott munkához, két helyhez kötött és néhány mozgó laboratórium, több, korszerű számítástechnikai és távközlési technológiákkal felszerelt információs rendszer ... mindez azért, hogy a végső fogyasztó elégedett legyen szolgáltatásaink mennyiségével és minőségével. A szolgáltatások ezen mennyisége és minősége alkotja egy köbméternyi víz árát ... vagyis 1000 liternyi kezelt, nyers vízből ivóvízzé alakított vízét, ami 24 dináros árával még mindig olcsóbb egy liter ásványvíznél.

A vízárak alakításának jogalapja

A vízárakat nem önkényesen alakítjuk! Az árszabásnak megvan a törvényes jogalapja az országostól egészen a községi szintig, és folyamatos ellenőrzés alatt áll. Ezek a jogszabályok előírják a vízárak alakításának és módosításának kritériumait és módszertanát:

• A Szerb Köztársaság közvállalatokról és a közhasznú tevékenységek folytatásáról szóló törvényének 27. szakasza 1. bekezdésének 3. pontja,
• Szabadka Község rendelete a díjszabások jóváhagyására való felhatalmazásról,
• Szabadka polgármesterének határozata.